Testvér-település Mezőpanit

Mezőpanit - a Mezőség kapuja

A Panit név egy régi személynévből ered. Már az 1800-as évektol a ma ismert formában használják. A középkorban katolikus falu volt, de a reformáció után a 16. században református faluvá alakult át. Innen származott a fejedelemségben jelentős szerepet betöltő Alárdi család. 1856-ban a falut tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

Története
A falunak már 1332-ben volt temploma, ekkor Pambus néven említik. 1431-ben Panijth néven szerepel. Kizárólag székely lakosságú falu volt, akik Háromszékről települtek ide. A 16. században lakossága a református hitre tért. 1954-ben , Mezőpanit területén, pontosabban az alszegben, Nagy János kútásás közben két rézpénzt talált, melyek az 1163 január 14-tol, 1163 június 19-ig a magyar trónon uralkodó IV. István rézpénze volt. E pénzek a panitiak által kerültek a községbe, akik az o seregében harcoltak. Ezen leletek utalnak arra, hogy a terület már a középkorban lakott volt. A község mai lakóinak eredetéről írásos emlék nincs. A hagyomány szerint Háromszékről telepedtek le erre a helyre, amelyet a harcban tanúsított vitézségükért kaptak a székely vitézek. A községhez tartozó falvak neveit megtaláljuk a feljegyzésekben, miszerint: 1333-ban Székelykövesd Keowesdh, Harcó Hudzow, Csittszentiván Siván Sanctus Johannes néven, 1442-ben Bergenye Boergenye néven volt számontartva. A Mezopanit megnevezés az idők folyamán számtalanszor módosult. Panit első említése 1332-es pápai dézsmát szolgáltató falvak névsorában találjuk meg, Pambus néven feljegyezve, amikor Johannes nevű papja 4 régi banálist és 2 dénárt fizetett pápai tizedként. Ekkor a falunak már volt temploma. Az 1567. évi lajstromban 10 kapuval szerepelt.

Földrajzi elhelyezkedés
Mezőpanit község a Maros folyó jobb partján terül el. Felszíne változatos, az Erdélyi-Fennsík dombjai elegyednek a Maros folyó völgyének domborza- tával. A községet 5 település alkotja. A községközpont Mezőpanit, területi elhelyezkedése előnyös, alig 12 km távolságra fekszik Marosvásárhelytől, illetve központi, a községet alkotó többi településhez képest: Csittszentiván (6 km), Mezőbergenye (6 km), Székelykövesd (5 km), Harcó (2 km).
Népesség, társadalmi helyzet
A község 7.230 ha közigazgatási területének lakossága 6.012 fő, mely- ből 3.054 férfi és 2.958 személy nő.

Infrastruktúra
A községet kiszolgáló utak: a DJ125A elnevezésű megyei út, mely Mezőbergenyén keresztül biztosítja az összeköttetést Marosvásárhellyel és a szomszédos Mezőbánd községgel, valamint a DJ135 elnevezésű megyei út, mely biztosítja az összeköttetést Marosszentkirály községgel, és a Csittszentiván felé vezető DC125-ös községi úttal. A község 30 km-es úthálózatából 9 km aszfaltos út. A település nem rendelkezik vízvezetékekkel és kanalizálási rendszerrel.

Gazdasági jellemzők
Mezőpanit község lakosai egyaránt tevékenykednek az ipar és mezőgazdaság területein. A településen kevés az ipari jellegű tevékenység, ez főként a községközpontra jellemző. Nagy befektetések nem voltak a községben, a lakosság nagy része pedig a municípium közelsége miatt Marosvásárhelyen dolgozik.

Mezőpanit honlapja