Kaposmérő

Rólunk - röviden Kaposmérőről

Kaposmérő címere

Heraldikai leírás: Vízszintes ezüst pólyával vágott álló háromszögű pajzs, melynek felső vörös mezejében zöld hármas halom fölött felkantározott, nyereg nélküli fekete ló vágtat jobbra, rajta zöld ruhás- és kucsmás, barnacsizmás magyar vitéz ül hátrafordulva, és megfeszített íját lövésre készen tartja. Az alsó kék mezőben arany holdsarló fölött lebegő arany csillagot markoló, balra forduló, saját keblét tépő, arany taréjos zöld pelikán szerepel.

Magyarázat: Kaposmérő határainak az északi része síkság, déli fele dombos, erdős terület, amit a Kapos-folyó völgye oszt ketté, ezt a környezetet jeleníti meg az ezüst sáv a zöld halmokkal. A vágtató és nyilazó vitéz a község ősi múltjára utal, egyben a korunkban meghonosodó lovas-íjász sportra is. Az alsó mezőben szereplő pelikán a Kaposmérei Mérey család címeréből származik, amely a legrégebbi törzsökös magyar családok egyike, és Kaposmérő helységről kapta előnevét, melyet 1246-ban nyertek adományul IV. Béla királyunktól.

Kaposmérő

Önkormányzat

Az Önkormányzat 1990. október 26-án tartotta alakuló ülését. Ekkor tette le hivatali esküjét a polgármester és a 9 fős képviselőtestület. 1991. január 1-jétől működik Kaposmérő és Kaposújlak Községek Körjegyzősége Kaposmérő székhellyel.
Ezt megelőzően 1950-től működött a tanácsi közigazgatás, mely az 1855-ben alsófokú közigazgatási központként létrehozott Kaposmérői Körjegyzőség jogutódja volt, 1966-tól Kaposújlakkal, 1977-től Bárdudvarnokkal közös községi tanács szervezetben.

Képgaléria

Kaposmérő közterein készült fotók. Az aktuális képeket megtalálja itt! Kattintson ide!

Aktuális képek